Szerencsére egy jól kutatott területről van szó, így egyre többet tudunk arról, hogyan alakulhat ki az ételfüggőség, és mit tehetünk ellene.

Mit jelent az ételfüggőség?

Az ételfüggőség arra az állapotra utal, amikor az egyén kényszeres étkezési szokásokat alakít ki, hasonlóan más függőségekhez. Ez gyakran a magas zsír- és cukortartalmú ételekhez kapcsolódik, amelyek erősen hatnak az agyra: örömérzetet keltve, majd sóvárgást okozva. Az érintettek gyakran elveszítik az étkezés feletti kontrollt, mértéktelenül esznek, és folyamatosan vágynak az adott ételekre. Ez a viselkedés sok hasonlóságot mutat a szerhasználati zavarokkal (alkohol, kábítószerek), és negatív hatással lehet az egészségre, hozzájárulva például az elhízáshoz és más egészségügyi problémákhoz.

Hogyan alakul ki az ételfüggőség?

Bizonyos ételekben található összetevők – például a cukor, a só, a zsírok és az ízfokozók – az agy jutalomközpontját aktiválják a dopamin nevű ingerületátvivő anyagon keresztül. Ez azt jelenti, hogy ezek az ételek örömérzetet keltenek, és a szervezet ismételten kívánni fogja őket.
A gyorséttermi ételek, az édességek, a csokoládé, a fagylalt, a chips és a cukros üdítők tipikus példái azoknak az élelmiszereknek, amelyek a leginkább hozzájárulhatnak a függőség kialakulásához.

Az élelmiszeripar szerepe

Felmerül a kérdés: az élelmiszergyártók vajon szándékosan teszik-e addiktívvá az ételeket? A válasz részben igen, de nem titkos vegyi anyagokról van szó. Az élelmiszeripar célja, hogy minél népszerűbb termékeket állítson elő, ezért folyamatosan tökéletesíti a receptúrákat. Ehhez olyan összetevőket használnak, amelyek fokozzák az ízhatást és az élvezeti értéket, például sót, cukrot, ízfokozókat, aromákat vagy koffeint.

Mely összetevők játszanak kulcsszerepet?

• Cukor: Szinte minden feldolgozott élelmiszerben megtalálható. Egy 2020-as tanulmány szerint az élelmiszerek 74%-a tartalmazott hozzáadott cukrot! A cukor fokozza az édes íz iránti vágyat, ezáltal növeli az eladásokat.
• Zsírok: Önmagukban nem addiktívak, de ha cukorral kombinálják őket – például édes pékáruk, sütemények, kekszek és más desszertek esetében –, akkor erőteljes sóvárgást válthatnak ki.
• Koffein: Bizonyítottan pszichés függőséget okozhat. Gyermekek esetében főként csokoládéból, kakaóból és kólából, felnőttek esetében kávéból kerül legnagyobb mennyiségben a szervezetbe.
• Ízfokozók (pl. nátrium-glutamát): Fokozzák az ételek ízét, és hozzászoktatják a fogyasztót az intenzív ízélményhez, ami miatt a természetes ételeket kevésbé találják majd ízletesnek. Ez hosszútávon akár az elfogadott ételek választékának súlyos beszűkülését is okozhatja.

Hogyan csökkenthetjük az ételfüggőség kockázatát?

A legfontosabb, hogy tudatosítsuk, mely ételek lehetnek problémásak, és figyeljük oda a táplálkozási szokásainkra. Néhány praktikus tanács:

• Részesítsük előnyben a teljes értékű, feldolgozatlan ételeket: friss zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, színhúsok, tejtermékek, tojás.
• Nassolásként ne édességet válasszunk, hanem például olajos magvakat vagy gyümölcsöket.
• Ne fogyasszunk túlzott adagokat, és ügyeljünk arra, hogy ne együnk túl sósan vagy túl cukrosan készült ételeket heti 1-2 alkalomnál gyakrabban.
• Vásárláskor ellenőrizzük az élelmiszerek só- és cukortartalmát, és törekedjünk arra, hogy minél kevésbé feldolgozott termékeket válasszunk.
• A legjobb ital a tiszta víz – ezt fogyasszuk a cukros üdítők helyett.
• Aktiváljuk a dopamin-rendszert természetes módon: rendszeres testmozgással és a szabadban töltött idővel.

Összegzés

Az ételekhez kapcsolódó függőség, egészségtelen viszonyulás egy valós probléma, amely a gyermekek és a felnőttek körében is megjelenhet. A megfelelő étrendi szokások kialakításával és a tudatos táplálkozással azonban jelentősen csökkenthetjük a kockázatát. Ha úgy érzed, hogy nem tudsz egyedül megszabadulni a káros szokásaidtól, akkor dietetikus és pszichológus szakemberek együttes támogatása lehet a leghatékonyabb segítség számodra.

Folytatása következik!

Szerző:
Ádám Judit MSc
dietetikus, perinatális szaktanácsadó, táplálkozástudományi szakember

Bejelentkezés: konzultacio@judiet.eu