A szülés módja és az újszülött bélflórája

Hüvelyi szülés vagy császármetszés – hogyan hat a baba bélflórájára és hosszútávú egészségére?

Bár a császármetszést eredetileg azért fejlesztették ki, hogy életet mentsenek vele, manapság a magyar szülések közel fele így zajlik. Ez esetenként nem szándékos, hosszútávú következményekhez vezet. Hogyan változik meg ilyenkor az újszülött bélflórája? Mit tehetsz érte anyaként?

Mi a mikrobiom és a bélflóra?
Mikrobiomként, mikroflóraként is emlegetik, a testünkben és annak felszínén élő mikroorganizmusok összességét jelenti. Ezek a vírusok, baktériumok és gombák a bélrendszerben (bélflóra), a hüvelyben (hüvelyflóra), a szájüregben, a légutakban és a bőrünkön is élnek. Összességében tízszer annyi sejtből áll a mikrobiomunk, mint ahány saját sejtünk van. Bizonyos kutatók különálló szervünknek tekintik. Hol táplálnak, hol pedig védenek bennünket, például azáltal, hogy megakadályozzák a káros törzsek megtelepedését. 

Miért olyan fontos ez?
Az elmúlt egy-két évtizedben a kutatások középpontjába került a mikrobiom. Vizsgálják a baktériumok szerepét az autizmus, a szorongás és a depresszió kialakulásában, valamint összefüggésbe hozták ezeket az elhízás, az allergia, az asztma, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint az autoimmun és daganatos betegségek kialakulásával is. Ma már evidencia, hogy az újszülött mikrobiomja meghatározó a hosszútávú egészség szempontjából, bár a konkrét összefüggések még feltérképezésre várnak.

Hogyan alakul ki a mikrobiom?
Kutatások igazolták, hogy már a magzatnak is van saját bélflórája, melynek fontos szerepe van az immunrendszer és az anyagcsere működésében. Ezt a bélflórát a magzat az édesanyjától örökli. A csecsemő bélflóráját a születés körülményei, a megszületés utáni táplálási mód (anyatej vagy tápszer) és a környezeti tényezők is befolyásolják. A magzat, majd az újszülött mikrobiomja úgymond “kiképzi” az immunrendszert és megalapozza szerveinek megfelelő működését.

Az egy éves kor alatt kapott antibiotikum kúra jelentősen megváltoztatja a csecsemő bélflóráját, hajlamosítja a későbbi allergiás, ekcémás és asztmás megbetegedésre. Ezért különösen fontos, hogy az ilyen fiatal babák csak nagyon indokolt esetben és a lehető legkevesebb ilyen kúrán essenek át. Valamint fontos kiemelni, hogy a gyermekorvos által előírt antibiotikum kúrát mindig végig kell szedni!

Megzavarhatja a baba bélflóráját:

  • Császármetszés
  • Anya és újszülött elválasztása egymástól
  • Tápszeres táplálás
  • Szülés körüli vagy csecsemőkori antibiotikum kezelés

Támogatja a baba bélflóráját:

  • Hüvelyi szülés
  • Korai bőr-bőr kontaktus a babával
  • Szoptatás a születéstől kezdve, igény szerint, akár két éves korig
  • Szükség esetén probiotikumok adása

Hogyan hat a születés módja a mikrobiomra?
Természetesen a biológiai norma a hüvelyi szülés, hiszen ilyenkor a csecsemő áthalad a szülőcsatornán és találkozik az anya hüvelyében és szeméremtájékán élő baktériumokkal. Hüvelyi szülésnél az anya mikroflóráját 72%-ban, császármetszésnél csak 41%-ban kapja meg az újszülött, és ez a jelentős különbség általában egy éves korig megmarad a különböző úton született gyermekek között.

Mit tehetsz, ha császárral szültél?
Rendkívül fontos, hogy a babád minél hamarabb bőr-bőr kontaktusba kerülhessen veled. Ezt már Magyarországon is megvalósítják néhány szülészeten, érdeklődj, és kérd, hogy így legyen! Egy támogató szülésznő és egy korszerű szemléletű orvos a segíségedre lehet. Ennek hiányában az apa csupasz mellkasára tegyék a babát.

Szintén előnyös a korai és kizárólagos szoptatás az előbbiekben említett okok miatt. Akkor sem kell elkeseredni, ha ez nem valósul meg azonnal és akkor sem, ha az első napokban nem érzed, hogy van tejed. Ilyenkor még az úgynevezett előtej termelődik, gyakran észre sem veszed, mert a babádnak csak néhány kortyra van ebből szüksége.

Kérj segítséget, hogy a baba minél több időt tölthessen a melleden, minél nagyobb felületen érintkezve a bőröddel. Ez fogja beindítani a tejtermelést a szülés követő 2-4. napon, miközben találkozik a bőrödön lévő mikroflórával.

Hogyan hat a szoptatás?
A szoptatás során az újszülött új mikróbákkal találkozik, melyek megtelepednek bélrendszerében és segítik a bélflóra érését. Az, hogy éppen milyen baktériumok és milyen arányban találhatók meg az anyatejben, függ az anya egészségétől és attól is, hogy hányadik hétre születik a baba. Ez az összetétel a születés után is folyamatosan változik az előtejtől a szoptatás későbbi időszakáig. Emellett az anyatej prebiotikumokat is tartalmaz, melyek segítik a “jó baktériumok” elszaporodását. Ebben az érzékeny időszakban még a részleges tápszerelés (“pótlás”) és a kizárólagos tápszeres táplálás is gyengítheti az immunrendszer fejlődését a kizárólagos szoptatáshoz képest.

Mit tehetsz, ha császárral szültél és már nem szoptatsz?

Néhány esetben, ha még csak néhány hete szültél vagy nem olyan régen hagytad abba a szoptatást, visszaállítható az anyatejes táplálás. Ennek lehetőségéről konzultálj szoptatási szaktanácsadóval. (ibclc.hu)

Bújjatok össze sokszor a babáddal! Minél hamarabb és minél több időre, és amikor csak teheted, tápszerrel is ilyen pózban etesd.

Gyermekorvossal egyeztetve jótékony lehet a probiotikumok és prebiotikumok adása.

Egy új felvetés: a hüvelyi beoltás

Kultúránkban egyre nagyobb az érdeklődés a probiotikumok, a “jó baktériumok” és a mikrobiom irányába. Növekszik a figyelem az iránt is, hogy a császármetszés után az anya hüvelyi mikrobiomjának kenetét az újszülöttbe “oltsák”. A beoltás úgy történik, hogy a baba megszületése előtt egy-két órával a hüvelybe helyezett gézlappal a megszületés után áttörlik a baba arcát és testét. Ez egy lehetséges útja annak, hogy visszaállítsuk a hiányzó jótékony mikróbákat és megelőzzünk bizonyos betegségeket a császárral született babáknál.

Jelenleg kutatások egész hadát publikálják az emberi mikrobiomról, de erre a konkrét eljárásra vonatkozó bizonyítékok még gyerekcipőben járnak.

Még az is vitatott, hogy ez a beoltás képes-e valóban rendezni a mikroflóra eltéréseit egy császármetszés után. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a hüvelyi beoltás nem pótolja a normál vajúdás és szülés során történő hormonális változásokat és azt az élettani stresszt, melyet az újszülött átél a szülőcsatornán történő áthaladáskor.

A módszer egyetlen feltételezett kockázata, hogy az immunrendszert támogató jótékony mikróbák mellett a gyermek kellemetlen fertőzést is elkaphat az anyától (amelyet a hüvelyi szülés esetén is elkapott volna). A beoltás egyelőre nem elterjedt, kórházi körülmények között hivatalosan nem végzik, további kutatási eredményekre várnak a biztonságosságát illetően.

Útravalóul:

Gyermeked egészséges bélflórájának megőrzése, illetve ennek visszaállítása védelmet jelenthet számára bizonyos betegségekkel szemben. Bárhogyan is álltok éppen ezzel, találhatsz lehetőséget az egészsége javítására, fejlesztésére, akár gyógyulásra, a megfelelő étrend kialakítására és ezáltal immunrendszerének támogatására.

Szerző:
Ádám Judit

Dietetikus, perinatális szaktanácsadó
judiet.hu

A cikk eredetileg megjelent: Kismama Magazin, 2019.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s